A Miskolci Balett évek óta állítja színpadra a világ- és filmirodalom nagy klasszikusait: Casablanca, Anna Karenina, Gépnarancs, Álom luxuskivitelben, Üvöltő szelek, Szentivánéji álom, és persze a magyar irodalom rajongóinak is kedvezett már a János vitézzel, A helység kalapácsával vagy a Rózsa és Ibolyával. Idén egy olyan klasszikust visznek színpadra, amely nem csak a világirodalom, de a balettszínpadi irodalom kánonjában is méltó helyet foglal el. Alekszandr Szergejevics Puskin Anyegin című műve november 25-től látható a Miskolci Nemzeti Színházban Kozma Attila rendezésében.
– „Maga az alapmű, a történet annyira színpadra való, hogy nem csoda, hogy a táncművészet is szívesen dolgozza fel Puskin regényét. Az ismert irodalmi művek feldolgozása nem újkeletű a Miskolci Balett társulatának, az Anyegin pedig a nagyközönség számára is egy ismert mű, ráadásul az iskolában kötelező olvasmány – így a diákbérletünkbe is bekerült az előadás. Egész biztos, hogy kortárs formában is dolgozták már fel ezt a darabot, de mi most erősen neoklasszikus formában állítjuk színpadra, hiszen a klasszikus technikai tudását a társulatnak még nem látta a miskolci közönség. Spiccen táncolnak, gyönyörű díszletben, pazar jelmezekben.” – részletezi Kozma Attila, az előadás koreográfus-rendezője, a Miskolci Balett művészeti vezetője.
Ezen a héten lehetősége lesz a közönségnek bepillantani abba, hogyan is készül egy előadás a Miskolci Nemzeti Színházban. A tatárok Magyarországban és a Hedda Gabler előadások után érdemes a nézőtéren maradni!
A Revizor kritikai portállal együttműködve a Miskolci Nemzeti Színház évek óta tart szakmai beszélgetéseket, melynek keretében Csáki Judit és Jászay Tamás kritikusok segítségével minden érdekességet elárulnak az adott előadás alkotói a darabról, annak születéséről, nehézségeiről, és persze minden érdekes kulisszatitokba is beavatják az érdeklődő nézőket.
Megtartották a Családi játszmák című előadás olvasópróbáját. Sam Holcroft komédiáját a Móricz Zsigmond Színház színművésze, Rák Zoltán állítja színpadra.
Ismerik azt az érzést, amikor a lépcsőházban összenéznek férjükkel vagy feleségükkel, mielőtt megérkeznének a családi karácsonyi vendégségbe? „Nem lesz semmi baj, szedjük össze magunkat – és próbáljuk meg túlélni!” És azután mosolyogva lépnek be az ajtón, ahol ott az egész család, a szülők, a testvérek, a sógorok, a gyerekek… De ez a nagy elhatározás csak úgy sikerülhet, ha mindenki betart bizonyos szabályokat. Van, amit nem hozunk szóba, van, amit nem emlegetünk fel – és vannak bizonyos, a saját gyerekkorunkból hozott játszmák, amelyekbe nem kezdünk újra bele. Hacsak a másik el nem kezdi.
Az idei VIDOR Fesztiválon nagy közönségsikerrel játszott TARTAGLIA-díjas LOFT egyfelvonásos kortárs komédiát újra láthatja a nyíregyházi közönség. Ezúttal Auksz Éva, Sajgál Erika és Sárközi-Nagy Ilona a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán játsszanak.
Három barátnő története. Szerelmekkel, válással, árulásokkal teli szenvedélyes szövetség. Három különböző sors, világlátás, de mindegyik fő mozgatórugója a vágy, az összetartozás, a szeretet. A szereplők humora, öniróniája, vagy annak hiánya sok mulatságos szituációba sodorja őket. Mi van, ha egyik barátnő elszereti a másik férjét, pedig csak segíteni akart… vagy mégsem? A titkok és feszültségek meddig feszítik a húrt? Vajon tisztázódnak a félreértések? Ez az előadás tehát csakis a nőkről szól… ja, és folyamatosan a férfiakról.
A Prisma Independent Film Awards 2023. augusztusi fordulójának zsűrije a legjobb színésznő díjával jutalmazta a művésznőt.
A Móricz Zsigmond Színház színművészét a római Prisma Independent Film Awards 2023. augusztusi fordulójának zsűrije a legjobb színésznő díjával jutalmazta az Online rövidfilmben nyújtott alakításáért.
A miniszter félrelép volt idén a VIDOR legjobb előadása
A Miskolci Nemzeti Színházban látták vendégül Kirják Róbertet, a VIDOR-t szervező nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatóját, aki nem érkezett üres kézzel: Keszég Lászlónak, A miniszter félrelép előadás rendezőjének átadta az idei fesztivál legjobb előadásának járó Dottore-díjat.
A legjobb férfi epizódalakításért járó Brighella-díjat Friedenthal Zoltán nyerte el az idei VIDOR Fesztiválon, a TÁP Színház: Szarvasnak gyermeke című előadásában nyújtott teljesítményéért.
A darab Szabó Zoltán rendezésében szerepelt a fesztiválon a „nyereségvágyból elkövetett zenés igaztalanság a meghamisított 2000-es évek Budapestjéről, a rádiótelefonok hőskorából, amikor még nagy szám volt a Westend vízköpő szökőkútja, az aerobic és a hazudozás. Amikor még divat volt a testvéri szeretet, a szakrális színház meg a butaság. Amikor még érdemes volt valaki másnak képzelni magad, mint ami vagy. Amikor még rossz szemmel nézték, ha valaki szívesebben él egy gleccserhasadékban, mint a legjobb barátai között.”
1823. augusztus 24-én délután 17 órakor kezdetét vette a miskolci színház történelme.
Kétszázadik évadát viszi a Miskolci Nemzeti Színház. Béres Attila igazgató úgy fogalmazott a kétszázadik évad kapcsán: – Az első társulati ülésemen a színház közösségteremtő erejéről beszéltem. A Fedor Vilmos és Somorjai Lehel által írt könyv olvasása során, mely színházunk kétszáz éves történelméről szól, számos olyan történettel találkoztam, ami bizonyítja, hogy ez a színház kétszáz éve közösséget teremt – mondta a direktor. – Amikor az emberek estéről estére, egymás mellett ülve nézik ugyanazt a történetet a színpadon, egyszerre rendülnek meg, egyszerre nevetnek, akkor eltűnnek különbözőségeink. Ebben rejlik a színház ereje – hangsúlyozta Béres Attila.
Fergeteges vígjátékot ígér Georges Feydeau egyik leghíresebb darabja, amelyet a Móricz Zsigmond Színházban már több sikert is jegyző Mészáros Tibor állítja színpadra.
Georges Feydeau, a bohózat francia mesterének remekműve a színpadi burleszk magasiskolája. A fénysebesség iramával váltakozó, könnyfakasztóan mulatságos helyzetek szinte már az abszurdig fokozzák az őrületet, s a nézőnek sem könnyű eligazodnia a kapcsolódások és a félreértések szövevényében. Cserébe viszont kacagtató ámokfutásban és szertelen poénokkal tűzdelt komikus utazásban lehet része, míg végül minden a helyére kerül.
A VIDOR Fesztivált szervező nyíregyházi teátrum célja idén is az volt, hogy bárki, aki a fesztiválra látogat, magáénak érezhesse az összművészeti programsorozatot, és azok számára is biztosítsák a felhőtlen szórakozás lehetőségét, akik egyébként nem tudnának eljutni hasonló produkciókra.
A hazai színházak idén is a vígjátéktermés legjavát hozták el a nyíregyházi seregszemlére, a közönség a versenyprogram szinte valamennyi produkcióját teltházzal fogadta. A Móricz Zsigmond Színház színpadjain, a Rózsakert Szabadtéri Színpadon, a Timpex Arénában és egyéb helyszíneken 154 színész szereplésével bemutatott 26 előadáson összesen több, mint 11 000 néző tapsolhatott. A város főterén naponta többezren énekeltek együtt a fellépőkkel koncertjeiken. A világzenei és a feltörekvő generációk együtteseinek nagy része idén is a VIDOR Kert Sunshine FM Kisszínpadára került, de ide várták a legkisebbeket a bábszínházak produkciói is, minden eddiginél nagyobb sikerrel.
A mese főhőse egy igen különös és kedves madár: Mada a kakapó. A kakapó éjszakai, földön fészkelő madár, mely Új-Zélandon él. Nagyon ritka, de különös megjelenésével igen kedves állat. Erről szól a két író által közösen megírt mese.
A hullócsillagok meghallgatják a kívánságainkat. De vajon teljesítik is őket? A csillagok vagy valami más tehet arról, hogy a nyolcéves Joci hirtelen képes lesz repülni? Varázslat van a dologban, az biztos, és nem is kevés! A kislegény hirtelen még az állatok nyelvén is megtanul beszélni. Ráadásul legkedvesebb plüssjátéka, Mada, a kakapó is életre kel. Együtt röppennek ki az ablakon és indulnak el egy nagy kalandra, melynek során egészen Új-Zélandig eljutnak.
A 22. VIDOR Fesztivál életműdíját Molnár Piroska kapta.
Molnár Piroskának szavazta meg a zsűri az idei VIDOR Fesztivál életműdíját. Az elismerést 2023. október 11-én, a Jaj, Nagyi! című produkció után vehette át a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő.
Második alkalommal adták át Beregszászon a Fedák Sári színházművészeti díjat. A Fedák Sári-díjat és a vele járó elismerést a Kárpát-medence magyar ajkú színészei kaphatják, akik legalább 15 éve ugyanannál a színháznál tevékenykednek, bizonyítva hűségüket a közösség iránt.
A díjat azzal a céllal hozták létre Szűcs Nelli, Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész kezdeményezésére, hogy szerte a Kárpát-medencében hirdessék vele Fedák Sári hagyatékát: a nemzet, a szülőföld és a hivatás iránti odaadást.